Bő négy éven belül valamennyi veszteséges kőszénbányát be kell zárni az EU-ban – legalábbis ezt javasolja az Európai Bizottság. Az elképzelésről most egyeztetés kezdődik a tagállami kormányokkal, ám az már most biztosra vehető, hogy sokan fognak élénken tiltakozni ellene.
A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti. A lejárati határidőhöz közeledve az Európai Bizottság kedden javaslatot terjesztett elő az ágazati állami támogatások jövőjéről. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2014. október 1-ig be kell zárni minden olyan kőszénbányát az EU-ban, amely állami támogatás nélkül nem tud talpon maradni. Már addig is kizárólag végleges bezárási terv megléte esetén engedélyeznék azonban az érintett tagállamoknak, hogy működési támogatást nyújtsanak a kőszénbányák számára. (Lignitbányáknak már ma sem lehet támogatást adni az EU-ban.)
Az unión belüli kőszéntermelés csökken, és csekély mértékű a kereslethez képest (2008-ban 147 millió tonnát, vagyis a világtermelés 2,5%-át tette ki). Lengyelországban állítják elő az EU feketeszén-termelésének több mint felét, a másik felét pedig főként Németországban, Nagy-Britanniában, Csehországban és Spanyolországban termelik ki. Kína, az Egyesült Államok, India, Ausztrália és Oroszország a világ legnagyobb szén-előállítói. Kína termelése évi 2 761 Mt (a világtermelés 47%-a), az Egyesült Államoké 1 006 Mt (17%), Oroszországé pedig 247 Mt (4%). Az EU 180 Mt feketeszenet importál főként Oroszországból (30%), Kolumbiából (17,8%), Dél-Afrikából (15,9%), valamint az Egyesült Államokból (12,8%).
A bizottsági javaslat értelmében a bányabezárási terv végrehajtását szigorúan ellenőriznék. A javasolt rendelet szerint a működési támogatásnak az idő előrehaladtával egyértelműen csökkennie kellene (15 havonta legalább 33%-kal), illetve amennyiben a veszteséges bányát 2014. október 1-ig nem zárnák be, a kedvezményezettnek vissza kellene azt fizetnie az államnak. Minden bezárási támogatás jóváhagyásának az lenne a feltétele, hogy az adott tagállam megfelelő intézkedési tervet mutasson be a szénbányászathoz nyújtott támogatás kedvezőtlen környezeti hatásainak enyhítésére (pl.: az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energia használatára, vagy a szén-dioxid-leválasztására és –tárolására.)
„A javaslat célja annak biztosítása, hogy 2014. október 1.-ig végérvényesen bezárják a versenyképtelen bányákat. Ez mindenki számára egyértelmű kell, hogy legyen. A vállalkozásoknak támogatások nélkül is életképeseknek kell lenniük. Tisztességesen kell eljárnunk azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek nem vesznek igénybe állami támogatást a működésükhöz. Ez az adófizetők és a leszűkült mozgástérrel rendelkező államháztartások érdeke is. A Bizottság csak a bezárási tervvel rendelkező bányavállalatoknak nyújtandó működési támogatásokat engedélyez, a támogatási összegeket pedig növekvő mértékben a bezárás társadalmi és környezetvédelmi költségeinek fedezésére kell fordítani” – jelentette ki Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke.
Almunia szerint a megújuló, tiszta energia jelenti a jövőt, ám azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járna a veszteséges bányák hirtelen bezárása – különösen napjainkban, amikor a gazdaság alig növekszik és magas a munkanélküliség. Lapértesülések szerint Almunia eredetileg 2023-as határidőt javasolt a bányák bezárására, ám Connie Hedegaard klímaügyi és Janez Potocnik környezetvédelmi biztos nyomására végül a 2014. októberi dátum került az előterjesztésbe.
A kőszéniparnak nyújtott teljes támogatás az elmúlt években a felére csökkent – a 2003. évi 6,4 milliárd euróról 2008-ra 2,9 milliárd euróra. Ugyanebben az időszakban a termelési támogatás 62%-kal, 1,288 milliárd euróra csökkent, mivel a támogatást magasabb és egyre növekvő arányban fordítják a szénbányák bezárásából adódó társadalmi és környezetvédelmi költségek fedezésére.
A mostani bizottsági javaslat célja, hogy – a hajógyártásban és az acéliparban történtekhez hasonlóan – leállítsa a versenyképtelen kőszénbányák működési támogatását. Az állami támogatásokat ehelyett növekvő mértékben a szóban forgó veszteséges bányák bezárásából adódó társadalmi és környezeti következmények kezelésének finanszírozására kell fordítani.
A javasolt rendelet továbbra is közös jogi keretet biztosítana a tagállamoknak az alábbiak költségeinek fedezéséhez: a veszteséges bányák munkavállalóinak újbóli elhelyezkedése érdekében nyújtott tanácsadás és képzés, a gazdaságilag aktív népességből kikerülők korkedvezményes nyugdíjazása, valamint a kapcsolódó ágazatokra – pl.: bányászati technológia, geológia vagy környezetvédelmi technológiák – gyakorolt hatás enyhítése. A társadalmi költségekhez környezetvédelmi költségek is járulnak, amik a bányaterületek megtisztítása, a szennyvízelvezetés, a felszín alatti biztonsági munkálatok és egyéb rehabilitációs munkálatok során merülnek fel.
A kőszénbányászat jelenleg körülbelül százezer embernek ad munkát az EU-ban: 42 ezer fő magában a széniparban, 55 ezer pedig a kapcsolódó iparágakban dolgozik. A működési támogatásokat igénybe vevő bányák többsége – bár nem az összes – a németországi Ruhr-vidéken, Északnyugat-Spanyolországban és a romániai Zsil-völgyben található. A németországi villamos energia több mint 40 százalékát szén elégetésével állítják elő. Az elégetett mennyiség nagyjából fele feketeszén. A szén aránya a romániai villamosenergia-termelésnek is körülbelül 40 százalékát teszi ki. Ennek többsége feketeszén. Spanyolországban 25 százaléka körül van ez az arány, ennek a többsége szintén feketeszén.
A jelenlegi működési támogatásokkal kapcsolatban leginkább érintett politikus, Észak-Rajna-Vesztfália német tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke máris elfogadhatatlannak minősítette a bizottsági javaslatot. Hannelore Kraft szerint az előterjesztés megvalósulása esetén 27 ezer bányász kerülne a térségben utcára és segélyezésük legalább akkora összeget vinne el, mint a bányák fenntartása az adófizetők pénzének segítségével. A német szövetségi kormányzat szabaddemokrata gazdasági minisztere, Rainer Brüderle ezzel szemben jó ötletnek tartja, hogy a bányák támogatása már 2014-ben megszűnjön, szemben a német kormány korábbi 2018-as céldátumával. Angela Merkel szövetségi kancellár óvatosan nyilatkozott, egyik álláspontot sem akarta most osztani, a tagállamok közti egyeztetések fontosságát hangsúlyozta.
