Az Európai Bankelügyeletek Bizottsága (CEBS) az Európai Központi Bankkal és a tagállami bankfelügyeletekkel szoros együttműködésben összesen 91 hitelintézet ellenállóképességét tette próbára fiktív vészforgatókönyvek bekövetkezte esetére a stresszteszteknek nevezett vizsgálatsorozat keretében. Azért éppen ennyi bankot vetettek górcső alá, mert az volt a cél, hogy vonják be a határon átnyúló tevékenységet folytató főbb bankcsoportokat (csoportszinten), s ezeken minden EU-tagállamból addig kerüljenek be a legnagyobb pénzintézetek a vizsgálati körbe, amíg a megvizsgált bankok összesített mérlegfőösszege a tagállamban működő bankok összesített mérlegfőösszegének legalább 50 százalékát el nem éri. Volt hét tagállam (Magyarország nem tartozott közéjük), ahol a határon átnyúló tevékenységet végző külföldi bankok összesített mérlegfőösszege már önmagában is meghaladta az államon belül működő bankok összesített mérlegfőösszegének 50 százalékát, így helyi bankokat nem vontak be a vizsgálatba.

Az így kiválasztott 91 hitelintézet közül csupán hét bukott el a stresszteszten: egy német, egy görög és öt spanyol bank. A bukás ebben az esetben azt jelenti, hogy a megvizsgált súlyos gazdasági vagy pénzpiaci válságok valamelyikének elképzelt bekövetkezte esetén az adott bank elsődleges tőkeellátottsági rátája (Tier 1-ráta) 6 százalék alá esne.

Bár a nemzetközi gyakorlatban hivatalosan 4 százalék feletti értékeket minősítenek elfogadhatónak, a 2008-as pénzügyi válság során kiderült, hogy ez nem feltétlenül elég. Ma már sok szakember inkább arra hajlik, hogy egy-egy hitelintézetnek legalább 6 százalékot kell „hoznia” a biztonságos működéshez. Többek között az amerikai stressztesztek során is 6 százalékos küszöböt alkalmaztak. (A Tier 1-rátát úgy képzik, hogy az elsődleges tőkeelemeket, leginkább a törzsrészvények által képviselt tőkét és a tartalékokat a teljes banki eszközállományhoz viszonyítják. Minél magasabb a ráta, annál biztosabbak lehetnek a bank betétesei és az egyéb követelésekkel rendelkezők, hogy a bank valóban képes lesz eleget tenni kötelezettségeinek. A különféle vészforgatókönyvek azt jelentik, hogy valamilyen okból a banknál lévő eszközök értéke drasztikusan lecsökken – a szerk.)

Már tavaly is elvégzett egy stressztesztet az EU, akkor a megvizsgált 25 bank egyikének sem esett 6 százalék alá a Tier-1 mutatója egyetlen vészforgatókönyv végigfuttatása után sem. Most azonban nemcsak a vizsgálatban részt vevő hitelintézetek palettáját bővítették ki, hanem kiszélesítették a megvizsgált vészforgatókönyvek körét is. Ezúttal már nemcsak 3 százalékpontos negatív irányú eltérés lehetőségét vették figyelembe a legvalószínűbbnek tartott GDP-növekedési pályától a következő két évben, hanem azt a lehetőséget is, hogy EU-tagállamok is csődbe mehetnek, s emiatt államkötvényeik is drasztikusan leértékelődhetnek. Ennek az eshetőségnek azonban most csak a bankok kereskedelmi céllal tartott kötvényeire gyakorolt hatását vizsgálták meg, vagyis nem terjesztették ki a stressztesztet azokra az államkötvényekre, amelyeket a hitelintézetek nem azért vettek, hogy kereskedjenek velük, hanem lejáratig meg akarják tartani. (Emellett még esetleges súlyos pénzpiaci zavarok következményeit is vizsgálták.)

Mindezek alapján a német Hypo Real Estate, a görög ATEbank és öt spanyol regionális takarékszövetkezet (a Banca Civica, Diada, Espiga, Unnim és a Cajasur) esetében derült ki, hogy egyik vagy másik vészforgatókönyv bekövetkezte esetén 6 százalék alá zuhanna Tier 1-rátájuk. Ezeknek most pótlólagos tőkebevonást kell villámgyorsan megvalósítaniuk. A stressztesztek eredményét pénteken az európai piacok zárása után hozták nyilvánosságra, s az érintett bankok a hét végén versenyt futottak az idővel, hogy a hétfő reggeli tőzsdenyitásra tőkehelyzetük megerősítéséről valamiféle biztató üzenetet tudjanak felmutatni a befektetőknek.

Akadt néhány olyan hitelintézet is, amelynél ugyan minden megvizsgált esetben 6 százalék felett maradna a mutató, de közel került ahhoz: ilyen volt például a német Postbank, vagy az egyik német tartományi bank, a NordLB, az Allied Irish Bank, egyes spanyol és olasz hitelintézetek. Elemzők szerint valójában még 7 százalék alatti érték esetében is várhatóan nyomás alá fognak kerülni az érintett bankok a pénzpiacokon.

A vizsgálatba bevont két magyar hitelintézet jól állta a sarat. Az OTP még a legrosszabb forgatókönyv esetében is 16,2 százalékos Tier-1 mutatót tudna felmutatni, amely a vizsgálatban szereplő 91 hitelintézet között a második legmagasabb ráta. Az FHB esetében a hasonló mutató 10,6 százalékos lett. (A Magyarországon működő többi bank külföldi bankcsoportok része, s így a CEBS most nem vizsgálta önállóan, hiszen a mostani stresszteszteket csoportszinten végezték el minden bankra.)

A Hypo Real Estate az eredmények közzétételét követően azonnal közölte, hogy helyzete jobb, mint amit az eredmények sugallnak, mivel a vizsgálat során még nem vették figyelembe azt a friss döntését, amellyel 210 milliárd eurónyi kétes követelését áthelyezi egy úgynevezett rossz bankba. (Ehhez a transzferhez még a német bankfelügyelet jóváhagyására is szükség lesz – a szerk.) Emellett a bank már jóvá is hagyatott 7,9 milliárd eurónyi tőkeemelést a hatóságokkal, bár elismerte, hogy további 2,1 milliárd eurónyi friss tőkére lesz szüksége. A hitelintézet azt állítja, hogy ha mindez megvalósul, akkor ő is 6 százalék fölé kerül a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetében is. Az ATEbank és a spanyol takarékszövetkezetek is hasonló tőkeemelési tervekről számoltak be. A madridi kormány például már el is különített 12 milliárd eurót erre a célra, amiből 3 milliárd eurót már fel is használtak az érintett pénzintézetek. A görög kormány pedig bejelentette, hogy szintén részt vesz az ATEbank tőkeemelésében.

A stresszteszt-eredmények közzétételére akkor került sor, amikor az amerikai tőzsdék még nyitva voltak. Korábban sokan féltek attól, hogy ha túl kevés bank bukik meg a vizsgán, akkor a piaci reakció negatív lesz és az európai eszközök további leértékelődéséhez vezet. A New York-i kereskedésben péntek délután azonban végül ennek semmi nyoma nem lett. A kritikusok ennek dacára úgy gondolják, hogy a befektetők számára nem ad elég információt a mostani stresszteszt, mert a lejáratig tartani szándékozott államkötvények értékváltozása nem szerepel benne.

Több értékelés szerint a befektetők zömét azért hagyta hidegen a stressztesztek eredményének közzététele, mert egyszerűen nem kaptak tőle sok új érdemi információt. Ahogy az egyik elemző a BBC hírműsorában fogalmazott, a stressztesztek arra hasonlítottak, amikor valaki kilő egy nyílvesszőt, majd rajzol egy céltáblát a becsapódási hely köré. Mások szerint az érdeklődés homlokterébe azok a bankok kerülnek most, amelyek 6 és 7 százalék közötti Tier-1 rátát mutattak fel – ilyenből összesen 17 lett.

Az Európai Bankelügyeletek Bizottsága (CEBS) az Európai Központi Bankkal és a tagállami bankfelügyeletekkel szoros együttműködésben összesen 91 hitelintézet ellenállóképességét tette próbára fiktív vészforgatókönyvek bekövetkezte esetére a stresszteszteknek nevezett vizsgálatsorozat keretében. Azért éppen ennyi bankot vetettek górcső alá, mert az volt a cél, hogy vonják be a határon átnyúló tevékenységet folytató főbb bankcsoportokat (csoportszinten), s ezeken minden EU-tagállamból addig kerüljenek be a legnagyobb pénzintézetek a vizsgálati körbe, amíg a megvizsgált bankok összesített mérlegfőösszege a tagállamban működő bankok összesített mérlegfőösszegének legalább 50 százalékát el nem éri. Volt hét tagállam (Magyarország nem tartozott közéjük), ahol a határon átnyúló tevékenységet végző külföldi bankok összesített mérlegfőösszege már önmagában is meghaladta az államon belül működő bankok összesített mérlegfőösszegének 50 százalékát, így helyi bankokat nem vontak be a vizsgálatba.

Az így kiválasztott 91 hitelintézet közül csupán hét bukott el a stresszteszten: egy német, egy görög és öt spanyol bank. A bukás ebben az esetben azt jelenti, hogy a megvizsgált súlyos gazdasági vagy pénzpiaci válságok valamelyikének elképzelt bekövetkezte esetén az adott bank elsődleges tőkeellátottsági rátája (Tier 1-ráta) 6 százalék alá esne.

Bár a nemzetközi gyakorlatban hivatalosan 4 százalék feletti értékeket minősítenek elfogadhatónak, a 2008-as pénzügyi válság során kiderült, hogy ez nem feltétlenül elég. Ma már sok szakember inkább arra hajlik, hogy egy-egy hitelintézetnek legalább 6 százalékot kell „hoznia” a biztonságos működéshez. Többek között az amerikai stressztesztek során is 6 százalékos küszöböt alkalmaztak. (A Tier 1-rátát úgy képzik, hogy az elsődleges tőkeelemeket, leginkább a törzsrészvények által képviselt tőkét és a tartalékokat a teljes banki eszközállományhoz viszonyítják. Minél magasabb a ráta, annál biztosabbak lehetnek a bank betétesei és az egyéb követelésekkel rendelkezők, hogy a bank valóban képes lesz eleget tenni kötelezettségeinek. A különféle vészforgatókönyvek azt jelentik, hogy valamilyen okból a banknál lévő eszközök értéke drasztikusan lecsökken – a szerk.)

Már tavaly is elvégzett egy stressztesztet az EU, akkor a megvizsgált 25 bank egyikének sem esett 6 százalék alá a Tier-1 mutatója egyetlen vészforgatókönyv végigfuttatása után sem. Most azonban nemcsak a vizsgálatban részt vevő hitelintézetek palettáját bővítették ki, hanem kiszélesítették a megvizsgált vészforgatókönyvek körét is. Ezúttal már nemcsak 3 százalékpontos negatív irányú eltérés lehetőségét vették figyelembe a legvalószínűbbnek tartott GDP-növekedési pályától a következő két évben, hanem azt a lehetőséget is, hogy EU-tagállamok is csődbe mehetnek, s emiatt államkötvényeik is drasztikusan leértékelődhetnek. Ennek az eshetőségnek azonban most csak a bankok kereskedelmi céllal tartott kötvényeire gyakorolt hatását vizsgálták meg, vagyis nem terjesztették ki a stressztesztet azokra az államkötvényekre, amelyeket a hitelintézetek nem azért vettek, hogy kereskedjenek velük, hanem lejáratig meg akarják tartani. (Emellett még esetleges súlyos pénzpiaci zavarok következményeit is vizsgálták.)

Mindezek alapján a német Hypo Real Estate, a görög ATEbank és öt spanyol regionális takarékszövetkezet (a Banca Civica, Diada, Espiga, Unnim és a Cajasur) esetében derült ki, hogy egyik vagy másik vészforgatókönyv bekövetkezte esetén 6 százalék alá zuhanna Tier 1-rátájuk. Ezeknek most pótlólagos tőkebevonást kell villámgyorsan megvalósítaniuk. A stressztesztek eredményét pénteken az európai piacok zárása után hozták nyilvánosságra, s az érintett bankok a hét végén versenyt futottak az idővel, hogy a hétfő reggeli tőzsdenyitásra tőkehelyzetük megerősítéséről valamiféle biztató üzenetet tudjanak felmutatni a befektetőknek.

Akadt néhány olyan hitelintézet is, amelynél ugyan minden megvizsgált esetben 6 százalék felett maradna a mutató, de közel került ahhoz: ilyen volt például a német Postbank, vagy az egyik német tartományi bank, a NordLB, az Allied Irish Bank, egyes spanyol és olasz hitelintézetek. Elemzők szerint valójában még 7 százalék alatti érték esetében is várhatóan nyomás alá fognak kerülni az érintett bankok a pénzpiacokon.

A vizsgálatba bevont két magyar hitelintézet jól állta a sarat. Az OTP még a legrosszabb forgatókönyv esetében is 16,2 százalékos Tier-1 mutatót tudna felmutatni, amely a vizsgálatban szereplő 91 hitelintézet között a második legmagasabb ráta. Az FHB esetében a hasonló mutató 10,6 százalékos lett. (A Magyarországon működő többi bank külföldi bankcsoportok része, s így a CEBS most nem vizsgálta önállóan, hiszen a mostani stresszteszteket csoportszinten végezték el minden bankra.)

A Hypo Real Estate az eredmények közzétételét követően azonnal közölte, hogy helyzete jobb, mint amit az eredmények sugallnak, mivel a vizsgálat során még nem vették figyelembe azt a friss döntését, amellyel 210 milliárd eurónyi kétes követelését áthelyezi egy úgynevezett rossz bankba. (Ehhez a transzferhez még a német bankfelügyelet jóváhagyására is szükség lesz – a szerk.) Emellett a bank már jóvá is hagyatott 7,9 milliárd eurónyi tőkeemelést a hatóságokkal, bár elismerte, hogy további 2,1 milliárd eurónyi friss tőkére lesz szüksége. A hitelintézet azt állítja, hogy ha mindez megvalósul, akkor ő is 6 százalék fölé kerül a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetében is. Az ATEbank és a spanyol takarékszövetkezetek is hasonló tőkeemelési tervekről számoltak be. A madridi kormány például már el is különített 12 milliárd eurót erre a célra, amiből 3 milliárd eurót már fel is használtak az érintett pénzintézetek. A görög kormány pedig bejelentette, hogy szintén részt vesz az ATEbank tőkeemelésében.

A stresszteszt-eredmények közzétételére akkor került sor, amikor az amerikai tőzsdék még nyitva voltak. Korábban sokan féltek attól, hogy ha túl kevés bank bukik meg a vizsgán, akkor a piaci reakció negatív lesz és az európai eszközök további leértékelődéséhez vezet. A New York-i kereskedésben péntek délután azonban végül ennek semmi nyoma nem lett. A kritikusok ennek dacára úgy gondolják, hogy a befektetők számára nem ad elég információt a mostani stresszteszt, mert a lejáratig tartani szándékozott államkötvények értékváltozása nem szerepel benne.

Több értékelés szerint a befektetők zömét azért hagyta hidegen a stressztesztek eredményének közzététele, mert egyszerűen nem kaptak tőle sok új érdemi információt. Ahogy az egyik elemző a BBC hírműsorában fogalmazott, a stressztesztek arra hasonlítottak, amikor valaki kilő egy nyílvesszőt, majd rajzol egy céltáblát a becsapódási hely köré. Mások szerint az érdeklődés homlokterébe azok a bankok kerülnek most, amelyek 6 és 7 százalék közötti Tier-1 rátát mutattak fel – ilyenből összesen 17 lett.