A komor jóslatok dacára végül is jót tett a banki stressztesztek eredményének múlt pénteki nyilvánosságra hozatala a hitelintézetek részvényárfolyamának. Bár az elemzők fenntartják, hogy nem kaptak annyi információt az adatokból, amennyi a teljes megnyugváshoz elég lett volna, úgy tűnik, végül az bizonyult a fontosabbnak, hogy bizonyos mennyiségű információ azért mégiscsak kiolvasható volt az eredményekből.
A legtöbb elemző úgy ítélte meg, hogy a stressztesztek módszertanát kifejezetten azzal a céllal alkották meg, hogy a lehető legtöbb bank átmenjen és a pótlólagosan bevonandó tőke mértéke a lehető legalacsonyabb legyen. A megvizsgált 91 hitelintézet közül mindössze hétben kell friss tőkét bevonni a pénteken közzétett eredmények értelmében, s a pótlólagos tőkeigény mindössze 3,5 milliárd euró – ez nagyságrenddel kisebb a tavalyi amerikai stressztesztek után megfogalmazott elvárásnak.
A Nomura elemzője például kiszámította, hogy ha a tavalyi amerikai szigort alkalmazták volna a mostani európai teszteknél is, akkor például a német tartományi bankok is megbuktak volna a vizsgán. A Financial Times kolumnistája pedig azt írta, hogy „ha valaki az autók biztonságát ugyanazzal a módszerrel akarná tesztelni, amivel az EU a bankok stressztűrő képességét ellenőrizte, akkor börtönben kötne ki”.
Mindennek dacára a hétfői-keddi kereskedés során a piacok összességükben pozitívan reagáltak az eredmények közzétételére. A megkérdezett szakértők ezt azzal magyarázták, hogy az adatok valamelyest mégis növelték a tisztánlátást a bankok pénzügyi stabilitásával kapcsolatban. Főleg arra vonatkozóan, hogy miként tudnának ellenállni a hitelintézetek annak, ha a vártnál sokkal rosszabb makrogazdasági folyamatok indulnának el. E téren ugyanis nem okoz nagy információveszteséget az, hogy a tesztek során a bankok lejáratig tartani szándékolt állampapírjaira nem terjesztették ki a vizsgálódást.
Ennek megfelelően az európai bankrészvények árfolyam-emelkedéssel indították a hetet. A bankközi hitelpiacok kamatszintje (Euribor-ráták) esett. Hétfőn ugyan a német bankok esetében kisebb zavart okozott, hogy Németországban az eurózóna-tagországok állampapírjainak való kitettség részletes közzétételét nem írták elő a hitelintézetek számára, de ez is elcsillapodott, amikor a legnagyobb pénzintézetek bejelentették, hogy ezt hamarosan önként is megteszik.
A Royal Bank of Scotland elemzője szerint mindezek alapján a stressztesztek a befektetők számára most leginkább azt jelentik, hogy csekély tőkepótlásra van szükség a bankszektorban. Középtávon azonban könnyen ismét felmerülhet az a kérdés, hogy mennyire képes ellenállni az ágazat egy esetleges újabb görög válságnak vagy hasonló állampapír-pániknak.
A hét eleji kedvező hangulatot kihasználva a spanyol takarékszövetkezetek szövetsége máris elkezdte az érintett spanyol pénzintézeti tőkeemelési tervek londoni bemutatóját, s állítólag meglepően nagy érdeklődést tapasztalt. A jó hangulatot az sem tudta elrontani, hogy újabb hírek jelentek meg a tavasszal tető alá hozott 440+60 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) körüli németországi jogi bizonytalanságokról. Az alapot megtámadó öt német professzor egyike szerint még a szociális béke is veszélybe kerülhet az alap donor országaiban, ha Görögország nem tudja visszafizetni az onnan felvett 110 milliárd eurós kölcsönt.
Eközben George Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy országa hamarosan megkapja az óriáshitel második részletét. Szerinte ez annak függvénye, hogy Athén teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyeket június 30-ig teljesítenie kellett, s erre a válasz igen. Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank szakemberei hétfőn kéthetesre tervezett látogatást kezdtek a görög fővárosban, s ennek során fogják felmérni, hogy tényleg ez-e a helyzet.
